A f�vet rendszerint marijuan�s cigarett�k form�j�ban sz�vj�k el, tiszt�n vagy doh�nnyal keverve. A marijuan�s cigarett�k neve a fogyaszt�k szlengj�ben joint (dzsodzs�, spangli). A joint sodorhat� k�zzel, illetve erre alkalmas k�sz�l�kkel is. A joint egyik v�g�be rendszerint �sszecsavart kem�ny pap�rt tesznek (ez t�lti be a f�stsz�r� szerep�t), a m�sik v�g�t sz�v�s k�zben folyamatosan ny�lazz�k, hogy ne �gjen olyan gyorsan. A hasist szint�n keverhetik doh�nnyal (el�tte felmeleg�tik �s apr� darabokra morzsolj�k sz�t). Egy�b fogyaszt�si m�dszerek: pipa, bong, vaporizer. A bong m�k�d�si elve: a marijuana f�stj�t besz�v�s el�tt �tsz�rik valamilyen folyad�kon (�ltal�ban v�zen), �gy egyr�szt cs�kken a f�stben l�v� karcinog�nek �s egy�b szennyez�d�sek mennyis�ge, m�sr�szt a v�z leh�ti a f�st�t, ami �gy nem irrit�lja annyira a t�d�t. A vaporizer a f�vet olyan h�m�rs�kletre (kb. 200 C) meleg�ti fel, amelyen az akt�v hat�anyagok (THC) m�r elt�voznak bel�le, de k�ros �g�sterm�kek m�g nem keletkeznek, ennek majdnem tiszta THC-tartalm� f�st az eredm�nye. A jointok hat�konyabbak (magasabb THC/�g�sterm�k ar�nyt eredm�nyeznek), mint a bongok, val�sz�n�leg az�rt, mert a bongokban a v�z a THC egy r�sz�t is "kimossa" a f�stb�l. Az eml�tett m�dszerek mellett a f�vet �s a hasist meg is lehet enni, de ez a m�dszer csak akkor hat�sos, ha el�tte a szert felmeleg�tik, hogy aktiv�l�djon benne a THC (pl. vajban p�rolj�k, majd az �gy elk�sz�tett magas THC-tartalm� vajjal s�tnek-f�znek). A drog megev�se eset�n a hat�s lassabban j�n be (egy-k�t �ra), �s hosszabb ideig is tart (4-6 �ra), tov�bb� nem kontroll�lhat� olyan pontosan a d�zis, mint elsz�v�s eset�n. Egyes haszn�l�k szerint min�s�gi k�l�nbs�g van a sz�vott �s a megevett f� vagy hasis hat�sa k�z�tt. A marijuanasz�v�snak kialakult etikettje, szab�lyai vannak. A joint (vagy pipa) k�rbej�r, mindenki sz�v egy slukkot, �s bent tartja, ameddig b�rja vagy akarja (min�l tov�bb van a f�st a t�d�ben, ann�l t�bb THC sz�v�dik fel a t�d� fal�ban l�v� v�rerekbe). A j� min�s�g� marijuan�b�l �ltal�ban k�t-h�rom m�ly slukk el�g a - fogyaszt�k sz�haszn�lat�t �tv�ve - "be�ll�shoz" (bet�p�shez). Az els� slukk hat�sa rendszerint t�z m�sodpercen bel�l "bej�n", az ezt k�s�r� �rzetek egy�nenk�nt v�ltozhatnak. A testet �ltal�ban el�nti egy bizserget� hull�m, ami olyan �rz�ssel j�r egy�tt, mintha az agy "�tkapcsolna egy m�sik hull�mhosszra". A tov�bbi slukkok ezt a hat�st m�ly�tik el, sz�mtalan egy�b k�s�r�jelens�ggel kombin�lva. A kezdeti f�zist rendszerint enyhe stimul�lts�g jellemzi, ez k�s�bb nyugodt, szeml�l�d� hangulatba alakul �t, amelyet kellemes k�z�rzet, esetleges befel� fordul� tendenci�k jellemeznek. A drog hat�sa kb. k�t-h�rom �ra m�lva elm�lik, az enyhe befoly�solts�g �rzete azonban t�bb napig is tarthat.