Nvnytani vonatkozsok
A cannabis sativa, azaz a "hasznos kender" (cannabis: kender, sativa: hasznos) lgyszr, egyves, ltalban ktlaki nvny, amely meleg ghajlat alatt brhol megterem. Vad vltozatai 2-3 mter magasra is megnnek, a meleghzban termesztett hibridek (lmps nvnyek) tlagos magassga 120-180 cm. Knnyen felismerhet jellegzetes, fogazott leveleirl. A cannabis sativa mellett ismernk ms kenderfajokat is, pl. a cannabis indict vagy a cannabis africant (egyes botanikusok szerint ezek a cannabis sativa vltozatai). A kendert termesztik szabad g alatt is, azonban az illegalits miatt tbbnyire meleghzakban vagy a szobban, nagy fnyerej lmpk alatt nevelik. A hagyomny szerint mg beporzs eltt el kell klnteni egymstl a hm- s a nivar nvnyeket, mert gy a nivar nvnyek energijukat teljes egszben a magas gyantatartalm virgok kibontakoztatsra fordthatjk, s ez garantlja a j minsget. Az elfstlsre a nivar nvnyek kifejlett, tmtt, gyants virgai (buds) a legalkalmasabbak, a levelek jval kevsb npszerek mar, khgtet hats fstjk miatt. A kender megszrtott virgaibl (esetleg leveleibl s hajtsaibl) ksztett dohnyszer keverk a marijuana, kzismertebb nevn a "f". A nvny levelein s virgaiban tallhat gyants anyagbl ksztik a hasist, amely a kender tpustl s az elkszts mdjtl fggen zld, barna vagy fekete szn kis prselt lapok vagy gumszer "kockk" alakjban jut el a fogyasztkhoz. |